Eredetileg a kotrógépek manuálisak voltak. Feltalálásuktól 2013-ig több mint 130 év telt el. Ebben az időszakban fejlődtek a gőzmotoros-kanalas-lengős kotrógépekből elektromos-meghajtású és belső égésű motoros-motoros lengőkotrókká, végül pedig teljesen automatikus, mechatronikus technológiát alkalmazó hidraulikus kotrógépekké. Az első hidraulikus kotrógépet a franciaországi Poclain gyár találta fel. A hidraulikus technológia alkalmazása az 1940-es években vezetett a traktorra{10}}függesztett hidraulikus kotrógépek kifejlesztéséhez. 1951-ben a franciaországi Poclain gyár bemutatta az első teljesen hidraulikus markológépet, amely új fejlesztéseket vezetett be a kotrógépek technológiájában. Az 1950-es évek elején és közepén vontatott teljes-lengésű hidraulikus kotrógépeket és lánctalpas, teljesen hidraulikus kotrógépeket fejlesztettek ki. A korai prototípus hidraulikus kotrógépek repülőgépek és szerszámgépek hidraulikus technológiáját alkalmazták. Ezekből a kotrógépekből hiányoztak a különféle működési feltételekhez megfelelő hidraulikus alkatrészek, ami inkonzisztens gyártási minőséget és hiányos tartozékkészletet eredményezett. Az 1960-as évektől kezdve a hidraulikus kotrógépek a széles körben elterjedt és gyors fejlődés időszakába léptek. A kotrógépgyártók és a termékfajták száma világszerte gyorsan nőtt, ami a termelés megugrásához vezetett. 1968 és 1970 között a hidraulikus kotrógépek gyártása a teljes kotrógépgyártás 83%-át tette ki, megközelítve a 100%-ot.
Első generációs kotrógépek: Az elektromos motorok és a belső égésű motorok megjelenése fejlett és megfelelő elektromos motorokkal látta el a kotrógépeket, ami a kotrógép-termékek széles skálájának megjelenéséhez vezetett. Az első elektromos kotrógép 1899-ben jelent meg. Az első világháború után dízelmotorokat is alkalmaztak a kotrógépekben. Ezek a dízel (vagy elektromos){3}}motoros mechanikus kotrógépek a kotrógépek első generációját alkották.
Második generációs kotrógépek: A hidraulikus technológia széles körű használata lehetővé tette a kotrógépek számára, hogy tudományosabb és alkalmazhatóbb átviteli rendszereket alkalmazzanak. A mechanikus hajtómű lecserélése hidraulikus erőátvitelre jelentős előrelépést jelentett a kotrógépek technológiájában. Az első hidraulikus kotrógépet Németországban gyártották 1950-ben. A mechanikus erőátviteli hidraulikázás jelentette a kotrógépek második generációját. Harmadik-generációs kotrógépek: Az elektronikus technológia, különösen a számítástechnika széles körben elterjedt alkalmazása lehetővé tette a kotrók számára, hogy automatizált vezérlőrendszereket alkalmazzanak, és a kotrógépeket a nagy teljesítmény, az automatizálás és az intelligencia felé tereljék. A mechatronika megjelenése 1965 körül következett be, míg a mechatronikai technológia alkalmazása a tömeggyártású hidraulikus kotrógépekben 1985 körül kezdődött, elsősorban az energiatakarékosság érdekében. A kotrógépek villamosítása a harmadik{10}}generációs kotrógép fémjelzi.
A kotrógépgyártók nagyjából négy kategóriába sorolhatók. Továbbra is a külföldi márkák uralják a hazai kotrógépek piacát, míg a hazai márkák továbbra is elsősorban a kis- és közepes méretű{1}}kotrógépekre koncentrálnak. A hazai kotrógép-piaci részesedés azonban fokozatosan növekszik, és 2012-ben 3,6%-kal nőtt az előző évhez képest-az-évhez képest.
